Çıkış Giriş

ÖZET

Macarlar bozkırdaki göçlerine 896’da son vererek bugünkü topraklarını yurt edinmişler, ne var ki çeşitli Türk halklarının etki sahasından kurtulamamışlardır. Göçler döneminde başlayan ulus oluşum süreci yurt tutma olayından sonra da devam etmiştir; örneğin Peçenek ve Kumanlar, bunların arasına yerleşerek sürece katkıda bulunmuşlardır. 10 ve 12. yüzyıllarda ülkeye yerleşen Peçenekler çoğunlukla kraliyet ordusunda veya sınır savunmasında hizmet etmişler ve karşılığında ise tüzel bazı ayrıcalıklar kazanmışlardır. Kültür ve dil bakımından özümlenmeleri Tatar akınlarının başladığı çağa kadar tamamlanmış; köken bilinci ise bir süre daha ayakta kalmayı başarmıştır.

ANAHTAR SÖZCÜKLER
Peçenek, Macar, Besenyő, Özümlenme, Hıristiyanlık, Ulus Oluşumu, Etnisite, Libertas Bissenorum.

ABSTRACT
In 896 Hungarians ended their migrations on the steppes and then occupied their current country, however they couldn’t get out of the influence of various Turkic tribes. The progression of ethnogenesis begining in the period of migrations continued after the conquest; for example Pechenegs and Cumans have contributed to the progression by means of settling among them. Pechenegs settling down in this country between 10th  and 12th centuries mostly served in the royal army or frontier defences and were in possession of some judicial privileges in return for these duties. Their cultural and lingual assimilation had been completed until the period of Mongol invasion, but then the sense of originality has survived for a while.

KEY WORDS
Pechenegs, Hungarians, Besenyő, Assimilation, Christianity, Ethnogenesis, Ethnicity, Libertas Bissenorum.

KISALTMALAR / ABBREVIATIONS

MEH.: GYÖRFFY, Gy. (ed.) (1958) A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. Budapest: Gondolat.
MNL.: ORTUTAY, Gy. (ed.) (1981) Magyar Néprajzi Lexikon 2. Budapest: Akadémiai Kiadó.
SRH.: SZENTPÉTERY, E. (ed.) (1937) Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I. Budapest: Academia Litter. Hungarica atque Societate Histor. Hungarica.

KAYNAKLAR / BIBLIOGRAPHY

BOLLÓK, J. (1979) A Thonuzoba-legenda történelmi hitele. Századok. 113 (1), 97–107.
ÇOBAN, E. (2007) Tapu Tahrir Defterlerine Göre Batı Macaristan’daki Türkçe Kökenli Yer Adları Üzerine. Turcology in Turkey (ed. L. KÁROLY). Szeged: Studia Uralo-Altaica 47, 123-142.
ÇOBAN, E. (2012) Eastern Muslim Groups among Hungarians in the Middle Ages. Bilig. 63, 55-76.
DRASKÓCZY, I. (2000) Kisebbségek az Árpád-kori Magyarországon. Kisebbségkutatás. 9 (3), 408-419.
ECKHART, F. (1949) Macaristan Tarihi. Ankara: Türk Tarih Kurumu Basımevi.
FEHÉR, M. J. (2004) Besenyő őstörténet. Budapest: Kárpáti Ház.
GOLDEN, P. B. (2002) Türk Halkları Tarihine Giriş. Çev. O. KARATAY. Ankara: KaraM.
GYÖRFFY, Gy. (1983) A magyar állam félnomád előzményei. Nomád társadalmak és államalakulatok (ed. Tőkei Ferenc). Budapest: Akadémiai Kiadó, 365-390.
GYÖRFFY, Gy. (1990) A magyarság keleti elemei. Budapest: Gondolat.
JERNEY, J. (1851) Keleti utazása a’ magyarok ‘őshelyeinek kinyomozása végett 1844 és 1845. Pest.
KRISTÓ, Gy. (2000) Etnikai viszonyok Magyarországon Szent István korában. Kisebbségkutatás. 9 (3), 398-407.
KRISTÓ, Gy. (2003) Magyarország története 895-1301. Budapest: Osiris Kiadó.
KURAT, A. N. (1937) Peçenek Tarihi. İstanbul: Devlet Basımevi.
LIGETI, L. (1986) A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
MORAVCSIK, Gy. (1958) Byzantinoturcica. (2. aufl.) Berlin: Akademie Verlag.
MORAVCSIK, Gy. (1988) Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
NÉMETH, Gy. (1922) A besenyők ismeretéhez. Magyar Nyelv. 18, 2-7.
PÁLÓCZI, H. A. (1989) Besenyők, kunok, jászok. Gyomaendrőd: Corvina.
PÁLÓCZI, H. A. (2003) Asszimiláció és továbbélő hagyományok a középkori Magyarországon. A keleti népek példája. Studia Caroliensia. 3 (4), 9-13.
PÁLÓCZI, H. A. (2004) ‘Pogányokkal védelmeztetjük országunkat’: Keleti népek a középkori magyar királyságban, a kálizoktól a kunokig. Studia Caroliensia. 2, 10-30.
SZEGFŰ, L. (1974) A Thonuzoba monda. (Interpretációs kísérlet Janus Pannonius két sorához).  A Szegedi Tanárkepző Főiskola Tudományos Közleményei. I, 275–285.
VÁMBÉRY, Á. (1914) A magyarság bölcsőjénél: a magyar-török rokonság kezdete és fejlődése. Budapest : Athenaeum.
VÁSÁRY, I. (1993) A régi Belső-Ázsia története. Szeged: Magyar Őstörténeti Könyvtár.